Totálkár? Nem totálkár?
A kötelező biztosítás alapján történő kárrendezésnél sokszor felmerülő, és mindig visszatérő kérdés, hogy mit fizet a biztosító, és miért. E cikkünkben röviden összefoglaljuk azokat az információkat, amit mindenképpen érdemes tudni.
Műszaki totálkár vagy gazdasági totálkár?
Kisebb károknál nincs jelentősége, de nagyobb ütközések után a biztosító megvizsgálja, hogy totálkáros-e az autó. Azonban totálkárból is kétféle létezik: a műszaki totálkár (amikor a sérülések olyan mértékűek, hogy szóba sem jöhet a helyreállítás) és a gazdasági totálkár. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az autó ugyan megjavítható lenne, de egész egyszerűen nem éri meg. Hogyan döntik ezt el?
Elsősorban megállapítják az autó kárkori értékét. Ehhez nemzetközi katalógusadatokat és szintén nemzetközileg elfogadott módosító tényezőket, valamint hazai piaci információkat használnak fel. Számít az autó típusa, felszereltsége, kora, futásteljesítménye, addigi használati módja, és az átlagtól való mindenféle eltérés – valamint az is, hogy az adott típus mennyire keresett a hazai piacokon.
Előzetes kalkulációt végeznek a javítás várható költségeire vonatkozóan is. Ennél persze számít, hogy a márkaszerviz óradíjait veszik-e figyelembe, vagy az átlagos szervizek költségeit. Figyelembe veszik a javítás miatti értékcsökkenést (az új autóknál) vagy az értékemelkedést (az öreg autóknál).
Ha megvan a kalkulált kárkori érték és a várható javítási összeg is, akkor ezt a kettőt összehasonlítják. Ha az utóbbi eléri a az előbbi 70 %-át (ez megint átlagos érték, lehet ettől eltérő is), akkor kimondják az autóra, hogy gazdasági totálkáros. A közhiedelemmel ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a tulaj nem javíttathatja meg az autót, hanem csak a kártérítés számításának módját – és persze a biztosító által fizetett kártérítési összeget – határozza meg.
Kártérítés összege
A kártérítés összege ez esetben két részletből tevődik össze: a biztosító által kifizetett összegből, és abból, amit a törött autóért, a roncsért lehet kapni. Jó esetben ezek összege azonos az autó kárkori értékével, tehát a vétlen autós kára megtérül. Persze ehhez az is kell, hogy a roncsot valóban el lehessen adni annyiért, amennyivel a biztosító számolt; de a legtöbb biztosító meg is adja legalább egy bontó címét, ahol elvileg ennyiért megveszik. Ha mégsem, akkor vissza kell menni a biztosítóval, és a bontó írásos árajánlata alapján módosíttatni kell a kárszámítást.
Mint a fentiekből látható, egy nagyobb kár rendezése még akkor sem egyszerű, ha minden rendben megy a maga útján, és a károkozó kötelező biztosítója is korrekten áll hozzá a kárügyhöz (sajnos, ez nem minden esetben van így…)
