kötelező biztosítás
Magyarországon is – mint a világ legtöbb országában – a közúti forgalomban való részvétel egyik előfeltétele, hogy a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója rendelkezzen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (rövidítve KGFB vagy GFB).
Ezt a kötelezettséget jelenleg a 190/2004. (VI.8.) számú kormányrendelet írja elő, amely egyúttal szinte minden kapcsolódó témakörben is tartalmaz rendelkezéseket. A rendelet szükségszerűen ilyen részletes, mert a kötelező biztosítás rendszere több pontos is lényegesen eltér az egyéb felelősségbiztosításoktól. A biztosítási díjakat régen pénzügyminiszteri rendelettel szabályozták, azonban pár éve, a biztosítási díjak liberalizációja óta a kötelező felelősségbiztosítás szabadáras.
Miért kötelező a kgfb megkötése?
Ez a felelősségbiztosítás kötelező, ami azonban nem jelenti azt, hogy adó jellegű lenne. A kötelező jelleg magyarázata az, hogy ezzel a (leendő) károsultak érdekeit védje az állam, hiszen egy jelentősebb kárt a károkozó a felelősségbiztosítás nélkül valószínűleg nem tudna megtéríteni a károsult részére.
Mi történik, ha biztosítással nem rendelkező autós okoz kárt?
Köztudomású, hogy a fent leírtak ellenére elég sok olyan gépjármű-tulajdonos van, aki jogellenesen, kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a forgalomban, és néha kárt is okoznak. A károsultak védelme érdekében a kormányrendelet erről is rendelkezik, ilyen esetekben a károsult részére a MABISZ által kezelt Kártalanítási számla fizeti ki a kártérítést (majd természetesen ő próbálja meg behajtani a károkozón).
Milyen járművekre kell megkötni a kötelező biztosítást?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a megnevezése szerint a gépjárművekre vonatkozik. Azt, hogy mi minősül gépjárműnek, a mindenkor érvényes KRESZ határozza meg, azonban a GFB megkötésének kötelezettsége az ott meghatározottaknál bővebb kört érint. Így a kormányrendelet szerint kötelező felelősségbiztosítást kell kötni például segédmotoros kerékpárra, vagy utánfutóra, lakókocsira is.
A kötelező felelősségbiztosítás – az eltérések ellenére is – magán viseli a felelősségbiztosítások általános jellemzőit. Ezek közül a legfontosabb, hogy egy kár esetén sosem az kapja a kártérítést, aki ezt a felelősségbiztosítási szerződést megkötötte, hanem az, akinek ő kárt okozott. A saját gépjárműben keletkezett károk megtérítésére a Casco biztosítás alapján van lehetőség.
Fontos tulajdonsága még a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak, hogy a jogszabály azt is meghatározza, hogy a szerződést ki kötheti meg (és egyúttal kinek kötelessége megkötni). A jelenleg érvényes rendelkezés szerint ezt elsősorban a gépjármű forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonosa, vagy ha a tulajdonoson kívül bejegyzett üzembentartó is van, akkor ő teheti meg – de csak az egyikük.
Bonusz-malusz rendszer: kedvezmények
Végül a kötelező felelősségbiztosítás fontos részeleme még a bonusz-malusz rendszer, amely szerint a hosszú ideig balesetmentesen vezetők jelentős díjengedményeket érhetnek el, akik pedig kárt okoznak, azok díja megemelkedik.
Kötelező biztosítás – online tapasztalatok | Totálkár? Nem totálkár? | Módosult a KGFB rendelet | Kell-e zöldkártya? | A biztosítóváltásról röviden | bónusz-malusz | Kötelező biztosítás 2008 |
